SEO történelem

seo pókSEO történelem avagy a kereső optimalizálás rövid múltja

A kilencvenes Magyarországon ekkoriban már sok iskolában volt internet, az otthoni felhasználók jó része örült ha 56k-s modemmel rendelkezett ami levelezésen kívül már néhány izgalmas fénykép letöltésre is elég lehetett de még foggalmunk nem volt arról mi az a seo. Ekkoriban a webes keresők közül az Alta Vista volt a csúcs ami életre hívta a magyar specifikus AltaVizslát. Szép kezdeményezés volt. Kár, hogy 2011-ben megszűnt.

Ekkoriban ha csináltunk egy weboldalt elég volt annak linkjét a keresőnek elküldeni aki néhány napon belül indexelte (ekkor még csak a szöveges tartalmát) az oldalt és elemezte, hogy kb. miről szól.

’97-ben az MMG már kereső optimalizálást ajánl a weboldal tulajdonosoknak. Ekkor már ismertek a black-hat és white-hat seo módszerek. Utóbbi a becsületesen játszó weboldal készítő szakembereket csoportosítja, előbbi a bevállalósabbakat. A kilencvenes évek közepén még elég volt a weboldal fehér hátterére fehér szöveggel néhány tucatszor beírni a legfontosabb kulcsszót és garantáltan a magyar találati lista élére került a site néhány napon belül.

’98-ban jött a Google meg a pagerankja. Azt találták ki, hogy egy weboldal valódi értékességét a rámutató linkek mennyisége határozza meg. Tehát minél többen linkelnek weboldalukon egy másik weboldalra az annál értékesebb. Később tovább bonyolították, ha egy nagy pagerankű oldal mutatott egy másikra az értékesebb volt mintha egy kisebb pagerankű tette ugyanezt.

A webmesterek erre kitalálták a linkfarmokat meg a linkcsereberét (talán a linkpartner kifejezés neked is ismerős régebbi weboldalakról) melyek között voltak ingyenes és fizetős vagy az akkoriban hard core seosok között használt zárt farmok. Ez megzavarta a pageranket és tovább lehetett manipulálni.

Ezért a kétezres évek elejétől a keresőmotorokat üzemeltető cégek úgy döntöttek nem hozzák nyilvánosságra a részleteket és titokban fejlesztik az algoritmusokat. Aki sok oldalt optimalizált megtehette, hogy kísérletezzen és kiismerje a motorokat. A weben kockuló seosok pedig sokszor szívesen osztják meg tudásukat vagyis ezek az információk is kiszivárogtak lassan.

2002-ben először perlik be a Google-t egy weboldal hátrébb sorolása miatt.

2005-től a kereső óriás elkezdi követni a felhasználókat ezzel személyesebb tartalmat és találati listát ígérve, napokkal később a Firefox böngészőhöz elérhetővé válik olyan plugin ami ezt a követőt kiiktatja.

Szintén ebben az évben az AIRWeb konferencián megegyeztek, hogy a “túlzottan agresszív” keresőoptimalizálást kínáló cégeket kitiltják a keresési találati listákból.

2007-től a Google már nyíltan kommunikálja azt amit ekkorra minden seo-s tud, harcolnak a fizetett linkek és “nem etikus seo eszközök” ellen. Ekkoriban már nagyon kapkodtuk a fejünket, elég volt ugyanis ha egy rossznak ítélt linkparkban szerepelt az oldal és máris 30-40 találattal hátrább rangorolták csak emiatt.

2009-ben a Google végre elismeri, hogy az évekig oly fontos keyword meta tageket (meta tag: az oldal látogatók számára nem nyilvános, nagyon rövid tartalma mely a keresőmotoroknak hivatott segíteni a jobb tartalom megállapítás érdekében) teljesen figyelmen kívül hagyja.

2011-től a Google a Panda fantázianevű algoritmussal már a plagizálást is figyeli vagyis aki Ctrl+C + Ctrl+V weblapokat gyártott az ráfázott.

2012-ben a Google bejelenti, hogy a túloptimalizált weboldalakat háttérbe szorítja. Akkor is ha semmilyen “szabályt” nem szeg meg. Simán csak túl jó… Ez azért is vicces mert pár évvel korábban (2009-ben) még azt mondták csak akkor büntetnek ha valaki kifejezetten etikátlan.

2012 április 24. a black-hat fekete napja. Megszületik a Pingvin nevű algoritmus mely valóban hatékonyan gyomlálja ki a black-hat eszközökkel született oldalakat. Azóta már több frissítést élt meg, 2014-ben a 6. verziónál tartott.